Kezdtek
2009.12.25. 22:07
Szervusztok!
Ezt a blogot azért indítom, hogy megosszam szakmai tapasztalataimat Veletek a takarmányok tartósításáról, amelyet az évek alatt szereztem, illetve hogy fórumot hozzak létre azok számára, akik érdekeltek ebben a témában. Mivel az interneten vagyunk és egyúttal kollégák között is, remélem tegeződhetünk egymással.
Rólam röviden annyit, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (ma már Szent István Egyetem) végeztem okleveles agrármérnökként. Azóta egy takarmányozási cégnél dolgozom. A nevét nem szeretném említeni, mert bár nagyon büszke vagyok a cégre, de ennek a blognak az lenne a célja, hogy szakmai érveket vitassunk meg illetve tájékozódjunk, nem az, hogy egy ingyen reklámfelületet biztosítsak magunknak. Természetesen tudományos alapon megvitathatunk különböző termékeket, persze nevek nélkül, csak az összetevőket elemezve.
És hogy miről is szólna ez a blog? Takarmányok tartósítása, konzerválása, erjesztése, és ami tetszik ebben a témában. Fő csapásirányaim a szemestakarmányok (árpa, búza, kukorica stb.) tartósítása, siló készítése, széna és szenázs készítése. És hogyan? Propionsavval? Hangyasavval? Vagy mással? De melyikkel? Mennyivel? Hogyan juttassuk ki? Vagy esetleg baktériumokkal? Milyen fajtákkal? Esetleg mindkettővel lehetséges, akkor mikor melyikkelJ? Na jó még felcsavarom magam a végénJ.
A tematika előreláthatólag úgy fog alakulni, ahogy haladunk előre az évben az éppen aktuálissá váló munkákról és lehetőségekről fogok beszámolni, természetesen jó idővel előtte, hogy megvitathassuk álláspontjainkat. De ha valakinél felvetődne témába vágó kérdés azt is előrevehetjük.
Kívánok mindenkinek jó olvasgatást, írogatást, vitatkozást és gondolkozástJ
Regisztráljatok és kommentáljatok!!!
Üdv:
Trifutó
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Füvész 2010.01.08. 17:25:37
(1) Több (sok) szerves sav alkalmas bizonyos gombák, baktériumok gátlására úgy, hogy az állatokra és az emberre nem mérgezőek.
KÖVETKEZTETÉS: több választási lehetőségünk is van.
(2) Szempontok lehetnek:
2.1. üzemgazdasági hatékonyság: a kezelés költségét (dózis x ár) minél alacsonyabban tartani;
2.2. a savval dolgozó emberek és gépek lehetőleg épségben éljék túl a mutatványt;
2.3. ha már ennyire szabad a választás, akkor valami "zöld" megoldás legyen: a sav biológiailag és káros bomlási termékek képződése nélkül tudjon lebomlani, ne okozzon felhalmozódó környezetterhelést.
És akkor már le is ragadhatunk három szerves savnál:
- propionsav,
- hangyasav és
- ecetsav.
Lehetne még tejsav is, de azt inkább csak élelmiszerekben érdemes használni, mert például takarmányhoz már túlságosan drága lenne; egyébként pedig a mezőgazdaságban a tejsavat biológiai úton is elő tudjuk állítani: silókészítés.
A hangyasav baromi agresszív: munka-egészségügyi szempontból "határeset", hogy szabad-e kiadni egyszerű mg. és raktári munkások kezébe.
Az ecetsav is "durva" (nem 1–2 %-os oldatban, a salátán, hanem nagy töménységben).
A hangyasav is és az ecetsav is illékony: alacsony forráspont, magas gőznyomás. Az elpárolgó, légkörbe kerülő szerves sav kidobott pénz, továbbá a levegőben nem (nagyon lassan) bomlik le, tehát környezetszennyező. (A talajban, élővizekben ez a két sav is lebomlik biológiai úton, ha eléggé felhigult.)
Marad a propionsav.
Miért a propionsav?
Először is jó az íze.
(Emberek is fogyasztják: talán ettél már érett keménysajtot, mondjuk ementálit, vagy házikenyeret, esetleg más kovászos, vagy – szándékosan – túlérlelt ételt. Egyebek mellett ezekben is van természetes úton, a propionsav-baktériumok által termelt propionsav. A bolti kenyerekben is van: a sütőipar használ propionsavat, helyesebben a sóit: ezek az E 480 és E 489 közötti számú adalékok... Persze a hagyományos, kovászos "bio" kenyér szerintem is finomabb; de a propionsav nélkül nincs akár 2 napig hűtés nélkül eltartható kenyér.)
Aztán: nem túl drága.
Árban, és a hasonló várható dózis miatt költségben is a hangyasav és az ecetsav környékén van.
Továbbá sokkal kevésbé illékony, mint a másik kettő.
Végül az állatok és emberek szempontjából teljesen "szervezetazonos": a mi sejtjeinkben is folyamatosan képződik, és lebomlik. A penészgombák fejlődését viszont nagyon hatékonyan gátolja.
KÖVETKEZTETÉS: ha már savas tartósítás, akkor propionsav!
Csegevara & 2010.01.11. 18:49:05
ez most vélemény, vagy reklám?
(Téged ezért fizetnek, mi?)
Más:
Itt mindig ekkora tolongás lesz?
Pezseg a vita :DDDDD
Füvész 2010.01.13. 12:43:34
van értelmes gondolatod is?
Találós kérdés: mi a Minőség?
:-(((
Valakinek értelmes gondolata? (Ha már Cseginek nincs...)
cz550lux 2010.04.09. 18:49:22
Örülök, h. végre van egy blog, ami ilyetén a szakmával foglalkozik. nagyon szívese társulnék a témához, és benne vagyok minden szakmai finomságban...
A Kaposvári Egyetemen végeztem, illetv most is ott folytatom tanulmányaimat. A szarvasmarha-takarmányozás területén vagyok érintett a témában, de szívesen tanulnék egyéb állatfaji specialitásokat is ezen a téren...
Remélem sikerül...
birol01 2012.06.10. 12:13:44
Tavaszi vetésű lucernát készülök kaszálni.Problémám az,hogy a lucerna tábla tele van labodával és már igen erős a szára.Mivel elsőre lesz kaszálva ajánlatos lenne megvárni a lucerna virágzását.A lekaszált takarmány nagyon különböző lesz száríthatóság szempontból ezért arra gondoltam,hogy 25-30% nedvességnél kazalba rakom és kb 7-8 kg
/To propionsavas kezelést kapna és ezt követné egy fél anaerob tárolás.Mi a véleményetek ,életképes?
Megtudná mondani valaki hol lehet jó áron propionsavat vásárolni?