Szerves savval kezelt lucerna és fűszéna beltartalma
2011.02.09. 08:44
A múltkori témám folytatásaként megosztanék pár vizsgálati eredményt veletek. A vizsgálatok nagyüzemben végzett, különböző szénakészítési eljárások (hagyományos kontra savazott) beltartalmi hatásainak összehasonlítása.
Beltartalmi érték | Lucernaszéna kezeletlen | Lucernaszéna kezelt |
Szárazanyag (%) | 90,31 | 89,01 |
Nyersfehérje (%) | 10,78 | 14,06 |
Nyersrost (%) | 35,74 | 24,85 |
Karotintartalom (mg/kg) | 44 | 51 |
Cukortartalom (g/kg) | 55,7 | 89,6 |
Em.Nyersfehérje (g/kg) | 71,1 | 92,8 |
Nel (MJ/kg) | 4,211 | 4,232 |
FOM | 429,994 | 416,487 |
MFE | 66,346 | 71,752 |
MFN | 63,295 | 82,555 |
Érdekes átgondolni az kapott eredményeket. Az első, hogy a nedvesen bebálázott szénánk az idővel veszít a nedvességéből. Ezt nyilván a külső levegő alacsonyabb páratarlma és a légmozgás okozza. Ez az eredmény különben szinte minden vizsgálatunkban visszaigazolódott, amelyett nem közvetlenül a betakarítás után végeztünk.
Érdemes kiforintosítani, hogy mennyi abraktakarmányt (szója) és takarmánykiegészítőt (karotin kiegészítés, toxinkötő) spórolhatunk meg, ha a receptjeinkbe beépítjük ezeket az emelt beltartalmi paramétereket.
Végezetül még egy adat a fűszénával kapcsolatban amit külön szeretnék kiemelni:
Beltartalmi érték | Fűszéna kezeletlen | Fűszéna kezelt |
Cukortartalom (g/kg) | 104 | 47,9 |
Szerintem megdöbbentő a különbség. Mekkora biológia érték ez az elveszett mennyiség. Másrészt a cukor bomlása során víz keletkezik, ami a széna visszanedvesedését okozhatja, ami következtében megnyílik az út a penézgombák előtt. Akkor meg tudjuk mi jön....toxin, rohadás, szemét.
Szénatartosítás szeves savval
2011.02.01. 13:46
Különösebben nem szeretném ecsetelni a széna fontosságát a kérődző állatok és a ló takarmányozási gyakorlatában, de fontos leszögezni, hogy ez az egyik kulcsa a sikeres termelésnek. Amellett, hogy számos táplálóanyaggal látja el az állatokat, fontos funkiciója is van a bendő működése szempontjából. Mivel alapos rágást igényel, ezzel segítve a nyálelválasztást. A nyálnak pedig fontos szerepe van a bendő pH értékének alakulásában. A jó széna gazdag karotinban, zsírban és vízben oldódó vitaminokban valamint ízanyagokban.
A szénakészítés módja évszázadokon keresztül kizárólag szárítással történt. A szárításos technológia során azonban jelentős veszteséggel kell számolni. A táplálóanyag csökkenését 3 tényező okozza: légzési veszteség (10% körül), levélpergési veszteség (10-20%) kilugzási veszteség.
A megfelelő minőségű és mennyiségű széna készítését szintén befolyásolta az elmúlt években a rendkívül változékony és csapadékos időjárás is. Alig akadt 2-3 egymást követ száraz, napsütéses nap. A lekaszált lucerna, vagy fűvek gyakran lekaszálva áztak kint a földeken, jelentősen veszítve takarmányozási értékükből.
Ezen problémákra nyújthat megoldást a szénák keszelése szerves savval. Az eljárás során megőrízhetjük a földeken megtermelet biológiai értéket, valamint garantálható, hogy a szénában a penészgombák működése és szaporodása meg fog állni, így jelentősen csökkentve a mikotoxinok termelődésének és kártételének veszélyét. A szénatartósítás során felhasznált savak nem mérgezőek, sőt hasznos tápanyagként lebomlanak a haszonállatokban.
A szervessavas szénakészítés előnyei:
- a széna akár 20-25% nedvességgel is biztonságosan tárolható
- a lucerna a kaszálás után gyorsabban bálázható, így elkerülhető a légzési veszteség, valamint jelentősen csökken a levélpergési veszteség
- az így készült széna táplálóanyagtartalmának emészthetősége 10-20%-kal jobb
- az egyre népszerűbb perjékkel is lehet szénát készíteni a visszanedvesedést megelőzve
Mint más eljárás természetesen ez sem tesz csodákat. Pontosan figyelemmel kell követni a szénakészítés során a széna nedvességtartalmának alakulását és ennek megfelelő szervessav mennyiséget kell kijuttatni, különben komoly problémáink lehetnek. Ennek természetesen a kulcsa a megfelelő adagolás technológia. Szintén fontos, hogy olyan terméket használjunk a kezeléshez, ami a bálázó fém, gumi és műanyag részeiben nem tesz kárt. Szerencsére ma már léteznek olyan modern készítmények, melyekkel biztonságban tudhajuk gépeinket és dolgozóink vagy saját egészségünket.
Véleményem szerint a jelentős biológiai érték megőrzése és a tavaji év csapadékos időjárása mindekit el kell, hogy gondolkoztasson a szénák szervessavas tartósításának hasznoságán.
Propionsavval tartósított szemes takarmányok tárolási problémái
2010.04.13. 10:37
Itt a tavasz, itt a jó idő. Most jönnek elő a nem megfelelően tartósított takarmányok problémái. Szeretnék megosztani egy pár problémát, ami az elmúlt években tapasztaltam/tapasztaltunk a kollégáimmal ezen a területen.
Az első és legbanálisabb problémával egy gazdánál találkoztunk. A termelő bőven 20% feletti nedvességtartalommal tárolta be a kukoricáját ősszel egy sima síktárolóba. Betakarításkor azonban úgy gondolta, hogy semmilyen tartósító szerre nem lesz szüksége, így kezeletlenül tette be a raktárba. A kukoricát kb másfél méter magasra pakolta fel, hogy majd egy kicsit szellőzőn és veszítsen a nedvességtartalmából. Jött a tél és vele a hideg, szépen nyugalomban is volt a tengeri a bőven nulla fok alatti hőmérsékleten. Ahogy megérkezett a kicsit melegebb idő a kukorica egyből melegedésnek indult. A szemek egy jó része szépen megsötétedett (voltak egészen feketék is), és érezni lehetett a dolgozó penészgombák és a vajsav jellegzetes illatát. Érdekes lenne kiszámolni, hogy mennyivel csökkent ennek a terménynek az energia és fehérje tartalma amíg ezek a folyamatok végbementek. Nem kevés hőre van szükség hogy a szemek megsötétedjenek. Ez mind jelentős anyagi veszteség a gazdának. Arról nem is szólva, hogy a keletkezett penészgombák milyen negatív hatást gyakorolna a sertések étvágyára, termelési mutatóira és a kocák eredményeire. A folyamatot sikerült gyorsan megállítani. Megfelelő mennyiségű készítmény és a kijuttatás pontosság mindig megteszi a hatásátJ. Azóta a kukorica rendben fekszik a tárolóban és a gazda használja folyamatosan.
Második esetünk során egy igen érdekes probléma lépett fel. Kezelt árpa és kezeletlen búzát helyeztek ugyan abba a síktárolóba. Ez alapvetően nem jelentene gondot, azonban a két terményt nem választották el. Így egy viszonylag nagy felületen érintkezett a két kalászos. Ennek az lett a következménye, hogy az árpából a tartósítószer egy része átjutott a búzába, így csökkentve az árpában lévő szer mennyiségét, ami így már nem tudta megfelelő állapotban tartani az árpát és az elkezdett csírázni. Ez a probléma arra világít rá, hogy a szolgáltató és a felhasználó között elengedhetetlen a kommunikáció (mit és hogyan lehet tárolni).
Szintén nehézségeket okozhat, ha két jelentősen eltérő nedvességtartalmú kezelt termény van ugyan abban a légtérben raktározva (pl: 12% árpa és 20% kukorica), még akkor is, ha azoknak a felülete nem érintkezik. Itt az a gond adódhat, hogy a magasabb nedvességtartalmú terményből valamennyi nedvesség kipárolog és a hajnali lehűlésekkel ez a pára visszakerül a termények tetejére, így a szárazabb garmada tetejének a nedvességtartalma emelkedhet. A megemelkedett nedvességtartalomra azonban nem elegendő a felhasznált vegyszer, így a termény csírázásnak indulhat. Ilyenkor feltétlen ajánlott a csírázott réteg leszedése és az alatta lévő még nedves réteg átkezelése, hogy a további károsodás ne történjen.
A gabona tárolási formái
2009.12.29. 19:32
- szárítás utáni tárolás
- hűtve tárolás
- tartósítás (erről majd később)
Kezdtek
2009.12.25. 22:07
Szervusztok!
Ezt a blogot azért indítom, hogy megosszam szakmai tapasztalataimat Veletek a takarmányok tartósításáról, amelyet az évek alatt szereztem, illetve hogy fórumot hozzak létre azok számára, akik érdekeltek ebben a témában. Mivel az interneten vagyunk és egyúttal kollégák között is, remélem tegeződhetünk egymással.
Rólam röviden annyit, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (ma már Szent István Egyetem) végeztem okleveles agrármérnökként. Azóta egy takarmányozási cégnél dolgozom. A nevét nem szeretném említeni, mert bár nagyon büszke vagyok a cégre, de ennek a blognak az lenne a célja, hogy szakmai érveket vitassunk meg illetve tájékozódjunk, nem az, hogy egy ingyen reklámfelületet biztosítsak magunknak. Természetesen tudományos alapon megvitathatunk különböző termékeket, persze nevek nélkül, csak az összetevőket elemezve.
És hogy miről is szólna ez a blog? Takarmányok tartósítása, konzerválása, erjesztése, és ami tetszik ebben a témában. Fő csapásirányaim a szemestakarmányok (árpa, búza, kukorica stb.) tartósítása, siló készítése, széna és szenázs készítése. És hogyan? Propionsavval? Hangyasavval? Vagy mással? De melyikkel? Mennyivel? Hogyan juttassuk ki? Vagy esetleg baktériumokkal? Milyen fajtákkal? Esetleg mindkettővel lehetséges, akkor mikor melyikkelJ? Na jó még felcsavarom magam a végénJ.
A tematika előreláthatólag úgy fog alakulni, ahogy haladunk előre az évben az éppen aktuálissá váló munkákról és lehetőségekről fogok beszámolni, természetesen jó idővel előtte, hogy megvitathassuk álláspontjainkat. De ha valakinél felvetődne témába vágó kérdés azt is előrevehetjük.
Kívánok mindenkinek jó olvasgatást, írogatást, vitatkozást és gondolkozástJ
Regisztráljatok és kommentáljatok!!!
Üdv:
Trifutó